A világ leggonoszabb kalózai
Gabo Kiadó
Shelley Klein
Mi, büszke magyarok:
Magyar kalózok fosztogatták a tengeri hadviselés történetének egyik legkiemelkedőbb ütközetében, a trafalgari csatában elsüllyedt hadihajók kincseit - írta a The Times.
Amióta tenger a tenger és az ember képes megszelídíteni a hullámok erejét, azóta van kalózkodás is. Ez talán természetes, hisz ha az ember a szárazföldön képes volt a másikat meglopni, kirabolni, akkor miért különbözne ez a tengeren? Mégis más. Valahogy nem ítéljük el őket annyira, mint egy egyszerű rablókat, zsiványokat. Miért van ez? Kalóz. Ízlelgetjük a szót és közben hatalmas lőporfüstbe burkolódzó csatahajókat látunk. Oldalukból sötéten merednek elő a tüzes halált szóró ágyúcsövek, fedélzetükön rohangálás, kiabálás, ricsaj. Árbocaikon hatalmas vásznak dagadoznak, vagy éppen csüngnek szakadtan, alattuk félszemű, falábú, vaskampós, mogorva alakok széles kardokkal kezükben ugranak a hajópalánkra vagy hajítják másik kezükkel a kampós csáklyákat
Kalóz (fn) tengeri rabló, hajórabló (rég), martalóc (rég), piráta (id), rabló, fosztogató (rég) zsivány (rég), tolvaj, lator Na, ebből nem tudtunk meg sok újat. Vegyük elő a történelem-könyveket .Azt tudnunk illik, hogy a kalózok, már az ókorban is meg-megtámadták a zsákmányt ígérő hajókat. A középkor végén a XIV. és XV. században viszont jelentős kalózmozgalom vette kezdetét. Ez nem is csoda, hisz a felfedezések korának elején, a reneszánsz kezdetén, amikor az új tudományos felfedezések (iránytű) és nagyszerű elmék (Kopernikusz, Galilei, Kepler) tovább segítették a hajózást és a hajóépítés nehéz mesterségét, az ember szinte kirajzott a tengerekre. Kalózok voltak Indiában, ahol a portugálok, délkelet-ázsiában, ahol a hollandok, és Amerikában, ahol a spanyolok próbáltak egyedülálló jogokat szerezni az elfoglalt területeken. Az első ”hivatalos” kalóztörténet az 1389-es dátumhoz és Stockholm városához fűződik. Ekkor jelentek meg először a kalózok, mint szervezett csoport. Történt ugyanis, hogy Margarete, a dán-svéd-norvég birodalom királynője ostrom alá vette az említett várost. Ezen felháborodva Albrecht a mecklenburgi herceg, (II. Henrik és Eufémiának, a svéd király nővérének fia) kalózokat fogadott a szolgálatába, hogy tengeri úton élelmiszert juttasson a körülzárt városba.Így kezdődött, és máris látszik, hogy a kalózok között nem csak „egyszerű rablók” voltak. A történelem folyamán többször harcoltak és haltak meg különféle nemzetek, népek, királyok és hercegek értelmes vagy haszontalan eszméiért, vélt vagy valós sérelmeikért. Persze mindezt rabolva, fosztogatva, gyilkolva tették, kik lakoltak bűneikért, kik elmenekültek az akkori igazságszolgáltatás elől. Az elkövetkezendő években ezer és ezer kaland és történet látott napvilágot, melyek egy része igaz, másik fele csupán legenda, de az biztos, hogy rendkívüli élményekkel kecsegtetik az érdeklődőt. A továbbiakban szeretnék foglalkozni Tortugával a kalózszigettel, Sir Francis Drake-el és legendás hajójával a Golden Hind-el (Aranyszarvas), egyéb híres és hírhedt kalózokkal, hajókkal, fegyverekkel. Olvasnivalónak ajánlom Jókai műveit, kiemelve az: A kalózkirály címűt.
"forrás: http://free.srv.hu
Grace O’Malley – A legnőiesebb tengerészkapitány
Francois L’Ollonais – A spanyolok ostora
Henry Morgan – A valaha élt legnagyobb bukanér
Kidd kapitány – Kalóz vagy privatér?
John Avery – A gyémántok királya
Edward Teach – A Feketeszakáll
Bartholomew Roberts – Black Barty
Edward England – A jámbor természetű kapitány
Edward Low kapitány – A megtestesült gonoszság
John Rackham – Kalikó Jack
Anne Bonny – Egy igen különös „férfi”
William Lewis – Tények és kitalációk
Jean Lafitte – A Mexikói-öböl réme
Cseng I Szao – A kínai tengerek királynője
Benito de Soto – A nyugati tengerek utolsó kalóz
Francois L’Ollonais – A spanyolok ostora
Henry Morgan – A valaha élt legnagyobb bukanér
Kidd kapitány – Kalóz vagy privatér?
John Avery – A gyémántok királya
Edward Teach – A Feketeszakáll
Bartholomew Roberts – Black Barty
Edward England – A jámbor természetű kapitány
Edward Low kapitány – A megtestesült gonoszság
John Rackham – Kalikó Jack
Anne Bonny – Egy igen különös „férfi”
William Lewis – Tények és kitalációk
Jean Lafitte – A Mexikói-öböl réme
Cseng I Szao – A kínai tengerek királynője
Benito de Soto – A nyugati tengerek utolsó kalóz
Grace O'Malley,a skót kalózlány egyaránt jól forgatta a kardot és a vitorlákat, kivívva I. Erzsébet megbecsülését.
Az ír történelem egyik legendás alakja, GraceO'Malley, aki nő létére, élete során mindvégig jelentős szerepet játszott az ír ellenállásban. Igazi amazon volt, aki hajóskapitányként, majd egy komoly flotta tulajdonosaként a tengereket járva, ha kellett kereskedett, ha lehetett kalózkodott, de a fegyverforgatástól sem riadt vissza. Egyéniségét, ennek ellenére a bölcs, talpraesett gondolkodás, a nehéz helyzetekben is meglévő józanész jellemezte. Nem csoda, hogy vezetői képességeit, a hagyományoknak ellentmondva, az ír férfiak is elismerték, hiszen még az angol királyi udvarban is tisztelettel vegyes félelemmel, "minden ír felkelés anyja"-ként emlegették.
GraceO'Malley életét megismerve, elénk tárul - a más népek történelmében is gyakran előforduló időszak -, amikor még a tekintélyes nemes emberek is a pillanatnyi érdekek, de sok esetben csak a túlélés reményében sodródnak, hol az angolok oldalára, hol a szívükre hallgatva, a felkelők táborába.
GraceO'Malley életét megismerve, elénk tárul - a más népek történelmében is gyakran előforduló időszak -, amikor még a tekintélyes nemes emberek is a pillanatnyi érdekek, de sok esetben csak a túlélés reményében sodródnak, hol az angolok oldalára, hol a szívükre hallgatva, a felkelők táborába.
Kalózoknak a tengeri rablókat nevezzük, akik hajókat és kikötőket támadnak meg, hogy kincseket és egyéb javakat zsákmányoljanak. Ahogy az első szállítóhajók nekivágtak a nagy vizeknek, rögtön megjelentek a tengeri haramiák is, hogy kifosszák őket. Egyes vidékeken még ma is kell kalóztámadásoktól tartani, bár e martalócok aranykorukat jóval régebben, a 17. század végén, a 18. század elején élték. Oly nagy hatalmat vívtak ki maguknak, hogy bizonyos területeteket kész kalózfészekké tettek.
Bár a kalózok nem voltak törvénytisztelő emberek, saját törvényeiket azonban be kellett tartaniuk:
- Minden embernek jogában áll hozzászólni a fontosabb ügyekhez.
- Tilos pénzben kockázni vagy kártyázni a fedélzeten.
- A lámpásokat és gyertyákat este 8 óra után el kell oltani. Akinek ezután még dolga van, menjen a fedélzetre.
- Az ágyúk, pisztolyok, és egyéb fegyverek tisztaságáért mindenki sajá tmaga felelős.
- Asszony és gyermek nem léphet a fedélzetre.
- Aki elhagyja a hajót, vagy a csatában kijelölt helyét, az halálfia.
- A fedélzeten tilos verekedni.
- Addig senki nem hagyja el a hajót, amíg nem jut neki 1000 font értékű zsákmány.
Aki a fönt látható törvényeket megszegi, számkivetettnek méltatik, rosszabb esetben halál vár rá.
Az 1650-es években egyre több bukanér érkezett a jamaicai Pot Royalba. A megerősített kikötőt az angolok hozták létre. A terület kormányzója a spanyolok támadásától tartva kezdte idecsábítani a bukanérokat. A jól védhető, természetes öbölben elhelyezkedő Port Royal, melyet ráadásul egy félsziget csaknem teljesen elzár a nyílt víztől, ideális pihenőhelynek tűnt a tengeri útonállók szemében. A dokkokban megjavíthatták hajóikat, a forgalmas piacokon eladhatták a zsákmányt. Az összeharácsolt javak értékesítéséből befolyt összeget a haramiák könnyen elüthették a város 44 kocsmájában, melyben hemzsegtek a részegek, szökött rabok, zsebtolvajok és tengeri haramiák.
Port Royal gazdag, de veszélyes település volt: több mint 6000 törvényen kívüli talált itt otthonra. Egy feljegyzés tanulsága szerint a bukanérok egy éjszaka alatt akár 3000 nyolcreálost is képesek voltak kocsmában elütni. ( ez mai összegben 16 millió ft. -nak felel meg!)
1612-ben hatalmas földrengés rázta meg Port Royalt. A házak összedőltek, 2 utcát pedig teljes egészében elnyelt a tenger. Az ezt követő szökőár szó szerint lemosta a települést a Föld felszínéről. Összesen több mint 2000 ember veszítette életét. A történelemben sokan Isten büntetését látták, aki így sújtott le a gonosz városra.
Kerekes Tamás
